Pintér Sándor belügyminiszter kissé elrontotta a sajtómunkások hétvégéjét azzal, hogy egy szakmai fórumon azt találta mondani: „Az országban jelentősen vissza fog esni a vásárlóerő, szegényednek az emberek, egyre több olyan jelenség lesz, ami a rendvédelmi szervek nélkül nem lesz megoldható”. Ezt a Belügyminisztérium sajtója egy ostoba magyarázkodással tetézte. Figyelemmel Pintér egy, a Kormány megalakulását követő megjegyzésére - valamint a Belügyminisztérium sajtójával szemben szakmai berkekben az elmúlt hónapokban megfogalmazott kritikákra - két konklúzió adódik. Egy. Pintér Sándor elsősorban előrelátó rendőr szakember s csak másodsorban választást nyerni akaró politikus. Kettő. A belügyes kommunikációt nem ártana megerősíteni. És az első a fontosabb.
Néhány hónappal ezelőtt azt találtam írni, hogy belügyminiszterként olyan, eddig szőnyeg alá söpört szakmai, etikai, anyagi probléma mellett időzített politikai bombával is szembe kell néznie, amivel elődeinek nem. Sajnálom, hogy igazam lett. Noha nem a kormányzati kommunikáció iskolapéldája és kevéssé kampánybarát az az ominózus nyilatkozat, ám sokkal fontosabb, hogy mondandója igaz. S bár lehet, hogy sötét a jövőkép, de a rószaszín ködből, amellyel rendőrök és polgárok látását homályosították, már láttunk eleget. Ha mindig ilyen világos pragmatizmussal fogalmaztak volna főkapitányok és belügyminiszterek, ma nem kellene szélsőjobboldali, populista hazugságokat kormányzati intézkedések és civil értelmiségi párbeszédek tárgyává emelni, nem kellene sértő "cigánybűnözés"-sel kapcsolatos, meghökkentő OVB megállapításokat kommentálni. És talán, az MTV székházat sem kellett volna renoválni.
Kifejezetten kriminológia szempontok és igazolások alapján nem értek egyet a zéró toleranciával, mert jól ismerem hátterét. Tagadom, hogy fiatalokat csekély súlyú szabálysértések miatt szembesíteni kell a börtönélet valóságával, mert az erre épülő konfrontatív bűnmegelőzési irányzat is megbukott. Ellenzem, hogy a büntetési tételeket pusztán félelemkeltésből növeljük, mert jól tudom és tudja minden szakember a Földön: a bűncselekmény elkövetésétől sokkal inkább visszatart a büntetés elkerülhetetlensége, mint annak szigora. Abszurd, hogy a büntetés alsó korhatárát leszállítsuk, mint ahogyan az erről szóló népszavazás is az lenne. Jól tudom, hogy két hét alatt nem lehet közbiztonságot csinálni és azt is, hogy mit jelent tizennégy korrupt rendőr a tisztességes tízezrekkel szemben. Ám mindaddig, amíg a vakítás nagyobb lesz, mint az őszinte szembenézés, ne várjunk megtisztulást sem a rendészetben, sem a közéletben. Pintér Sándor e nyilatkozatával ha kicsit is, ám a tisztulás irányába lépett - nem elé kellene állni, hanem mellé.
A minisztériumi sajtónak pedig nem politikai habveréssel, hanem sokkal inkább olyan háttértámogatással kellene segítenie, amely nem a látványra és a visszacsapásra, hanem az előzetes tájékoztatásra vagy épp profi eseménykommunikációra épül. Mert amit látunk, az nem az.
