Miből adódhatnak bűnözéskonfliktusok a városokban? Jónéhány nemzetközi és részben saját kutatásaim alapján az építészeti megoldásokra is figyelemmel az alábbi, négy zónát lehet megrajzolni...

1. Az angolszász kriminológia által is használt, az elkövetés szempontjából vonzó területek (attracting areas). Ezekben nagy a zsákmányszerzés lehetősége, kisebb a kockázat, könnyebb a menekülés lehetőség.

2. Bűnözőket „kitermelő” területek (breeding areas), ahonnan a társadalmi depriváltság ered, a halmozottan hátrányos körülmények között fokozottabb az áldozattá válás és a bűnözői karrier indulásának lehetősége. Ilyenek lehetnek a nyomornegyedek, a lecsúszott iparvidékek. E kettő a tettesi mobilitás ismérveként komoly ismereteket halmozott fel.(1)

3. A Newman-féle védhető területek (defensible space), amelyek közel állnak az egyénhez, s ezek védelme okszerű kialakítással leginkább használhatja az építészeti bűnmegelőzés megállapításait. Itt érhető el a legnagyobb fokú biztonság, ezek szolgálhatnak leginkább a család és jellemfejlődés meghatározó színtereként.

4. Más aspektusból ehhez a konfrontatív területek (confrontativ areas) elkülönülését sorolhatjuk, amelyek lehetnek egy-egy sportmérkőzés, vagy indulatokat kanalizáló (politikai) vagy más gyűlés helyszínei mellett azon területek is, ahol a különböző szociális helyzetű, más-más intelligenciájú városlakók érintkezhetnek.