A rendészet fogalmába azok a represszív és preventív intézkedések tartoznak, amelyek a kriminálpolitika által meghatározott irányban, a bűnözés csökkentését az állam e céllal működő, legitim erőszakot (kényszerítési aktust) birtokló szervezetének intézményrendszerében valósulnak meg. Szamel Lajos örökérvényű, tradícióra figyelemmel lévő meghatározása „a rendészet úgy határozható meg, mint olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlen zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart rend helyreállítására irányul”(1) – ma is eligazodási támpontot jelent. Igaz, a közrend és közbiztonság fogalmi elemei gyakorta keverednek, Szikinger István mondja: „Szamel Lajos és más szerzők közrendnek nevezett kategóriája lényegében a közbiztonsággal azonos, amennyiben jogilag szabályozott magatartásokra korlátozzuk a védelmi célú közhatalmi beavatkozás lehetőségét.”(2)

Tapasztalhatjuk, hogy a rendészet fogalomalkotására törekvők közül sokan a rendészetet az állami tevékenység körében definiálják. Lorenz von Steinnél is igaz ez, aki két végpont között próbálta kijelölni a rendészet helyét. (Rendészet mindaz a forma, amelyen keresztül a kormány az igazgatásba beavatkozik, illetve a rendészet a közigazgatásnak egy része.) (3) Ugyancsak kiemelhető ez utóbbi gondolat, sokan a közigazgatás részeként határozzák meg a rendészetet: „Rendészeten azt a közigazgatási tevékenységet értjük, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá közreműködés a megsértett rend helyreállításában.”⁹  A pécsi egyetem jeles tanára emeli ki: „Amennyiben áttekintjük a definíciók történelmi előzményeit, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy tovább tart a közrend, illetve a közbiztonság, vagy mindkettőnek a centrumba állítása körüli vita. Tekintettel arra, hogy sem a közrend, sem pedig a közbiztonság egyértelmű, általánosan elfogadott meghatározása nem található meg a szakirodalomban, a nézetek ütköztetésével nem jutunk túl messzire.”(4) Katona Géza(5) a rendőrség és rendészet szavakat rokonítva a főnévi és jelzős szerkezetek tartalmi különbségeit emeli ki.