Finszter Géza felütése(1) alapos: „Realitásnak számít-e az olyan kriminálpolitika, amelyik egyszerre hirdet szigort és megbocsátást, működtet pozitív és negatív kontrollokat, kínál büntetést elkerülő alternatívákat és épít börtönöket? A bűnözésnek a 90-es évek közepétől mért számottevő csökkenése Amerikában és Nyugat-Európában azt igazolja, hogy csak a komplex közbiztonsági stratégiák számíthatnak sikerre, amelyek bizony nem csupán szellemi, hanem anyagi beruházást is igényelnek. (A montreali Nemzetközi Bűnmegelőzési Központ adatai szerint az utolsó három esztendőben Angliában a társadalmi hátrányok leküzdésére és oktatási programokra 1,6 milliárd dollárt, bűnmegelőzési célokra pedig 2,25 millió dollárt fordítottak. Kanadában egy 1998-tól 2002-ig tartó négyéves közbiztonsági terv megvalósítására 21 millió dollár került elkülönítésre, Franciaországban a városok biztonságosabbá tételére az 1994-1998 közötti periódusban 1,1 milliárd dollárt költöttek.)"(2)

A kriminálpolitika visszatérő kérdése mindig a demokráciát érinti. Milyen, mekkora szabadságot kell hagyni az állam polgárainak anélkül, hogy azok szabadságát veszélyeztetnénk, akiknek védelme az állam feladata.(3)

A büntetőjogi elméleteknek van egy sajátos, többes problémája. Mást kutat és más választ ad a bűnözés kérdésére az, aki a büntetés okságát, és mást, aki célját vagy épp társadalmi okát kutatja. A büntetés jogosultságának és céljának kérdését mindig el kell választanunk. A büntetések magyarázatára (Miért büntetünk?) számos elmélet született, éppúgy, mint alkotmányossági igazolására, felhatalmazására. A büntetőjog által körülbástyázott értékek védelmi akkreditációja is jelentősen eltér, ez a büntetési tételek nagyságában jól mérhető (egy állam elleni bűncselekmény és egy gondatlanságból elkövetett vagy épp egy alapeseti lopás összehasonlítása jó alap erre). Számos generáción át értek meg és épültek be a jogrendbe a büntetőjog elvei és érdekei, így igazán mozgalmas terület mindez. A többgenerációs szabadságjogok legújabb kori honi problémái erre jó példával szolgálnak.

(Rendészet Európában)

(1) Finszter Géza: A demokratikus jogállami rendőrség alternatívái a XXI. században. Kézirat
(2) 100 programmes de prévention de la criminalité. Centre International pour la Prévention de la Criminalité, Montreal, 1999.
(3) Irk Ferenc: Magyar Kriminálpolitikai és Rendvédelmi Koncepció. Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet kiadványa. Budapest
Szerző: Dr. Jármy Tibor  2010.10.04. 19:58 Szólj hozzá!

Címkék: rendőrség kriminálpolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://betortablak.blog.hu/api/trackback/id/tr342344885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása